Karamellás fügés pitécske.

A füge Felhasználása:

A füge héja leggyakrabban zöld, de kékeslila, barna és fekete fajta is létezik. Vásárláskor ügyelj rá, hogy a gyümölcs kellemes illatot árasszon, héja pedig vékony és ép legyen. Szélvédett, napos helyen a fügefa itthon is hoz termést, sőt, bizonyos fajtái akár az erkélyen, cserépben is nevelhetők. Gyümölcse akkor érett, ha kézzel benyomható.

Származási helye:

A Földközi-tenger partvidékén honos, de nálunk is megterem.
Általában nyár végétől késő őszig szüretelhető, hűtőszekrényben tárolható. A fáról leszedve a legízletesebb, de aszalva, befőttként vagy lekvárként szintén finom. Bort és pálinkát is készítenek belőle. Karamellizálva feldobja a fagylaltot, de sütemények alapanyaga is lehet frissen és szárítva egyaránt. Az olaszok a friss fügét félbevágva, hajszálvékonyra szelt füstölt sonkával kínálják - az ínyencek meglocsolják kevés olívaolajjal.A magas cukortartalma miatt a füge leggyakrabban desszert formájában kerül elénk, pedig előételként, salátában vagy épp a főételeinkben is megállja a helyét. A fügés előételek között előkelő helyen szerepelnek a füge-sajt párosítások, nagyon klasszul kiegészítik egymást, főleg a krémesebb, lágy, frissebb sajtokkal, így például biztos befutó a fügével kínált friss kecskesajt, de a füge-camembert páros is mindig nyerő.

Salátákban is:

belekomponálhatjuk a fügét, kifejezetten izgalmas a balzsamecetes, madársalátával, rukkolával kiegészített fügecarpaccio, de ennél egyszerűbb és szintén jó megoldás, ha a kedvelt zöldsalátáinkba beleszelünk 2-3 fügét.

Desszertnek :

készíthetünk fügés pitét, fügével gazdagított rétest, lényeg az, hogy bármilyen töltelékhez vagy süteményhez is adjuk a fügét, számoljunk a cukortartalmával, azaz a készülő sütemény adott esetben már nem igényel semmilyen hozzáadott cukrot. Friss füge hiányában nyugodtan használhatunk fügelekvárt, fügebefőttet, amivel bármikor nyarat varázsolhatunk a konyhánkba.

Főételbe is:
A mediterrán, közel-keleti fogásokban is jó helyen van a füge. A gyümölccsel készíthetünk különféle tagine-okat vagy gazdag ízvilágú ragukat, a szárnyashúsokon kívül a füge édeskés hangulatának köszönhetően jó partnere a sertéshúsnak, a báránynak és a vadaknak is. Ha nem csak a fügeszezonban szeretnénk megalkotni ezeket az ízharmóniákat, akkor érdemes készíteni néhány üvegnyi fűszeres fügechutney-t is.

A Nassoló naplopó Farkas Bettina blogíró receptje.Köszönöm neki ezt a finom süteményt!

Az utóbbi hetekben megjelentek a boltok polcain és a piacon a meleg színárnyalatokban pompázó zöld és lila fügék, amelyek nem csak nagyon finomak, hanem rendkívül egészségesek és számtalan módon felhasználható alapanyagai lehetnek a konyhánknak.

Hozzávalók:

A tésztához

• 7.5 dkg vaj
• 2 evőkanál cukor
• 1 db tojás 
• 15 dkg búzaliszt

A töltelékhez

• 5 db füge 
• 3 szeletke vaj

A karamellhez

• 10 dkg barnacukor
• 1 dl tejszín 

Elkészítése:

A tészta hozzávalóit a dagasztó gép táljába tesszük,és pár perc alatt sima tésztát keverünk.Fóliába tekerjük,és hűtőbe tesszük egy éjszakára.Másnap A karmellhez a cukrot egy lábasba tesszük, lassú tűzön megolvasztjuk.Amikor a cukor megolvadt, hozzá öntjük a  tejszínt, és simára kevergetjük.Hagyjuk kihűlni. A fügéket szeleteljük fel tisztítás után,a szárát csípjük le.Előkészítjük a kis formáinkat, nem kell külön vajazni őket, hiszen a tésztánk épp elég vajas.

A tésztát kör alakúra nyújtjuk úgy, hogy valamivel nagyobb átmérője legyen a tésztának, mint a formánknak, had érjen túl a peremen. Ha mindegyik formát kibéleltük, akkor beletesszük a karamellt.A karamellre mennek a fügék, majd ráhajtjuk a tésztát a széléről és a tetejükre 1-1 pici darab vajat teszünk.180 C fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt készre sütjük őket.Hagyjuk kihűlni, majd a formákból kivéve tálaljuk.Porcukorral szórjuk meg.

A Görög konyha.

, A görög konyha roppant változatos, ez pedig annak eredménye, hogy az ország, hol a Római, hol a Bizánci, hol az Oszmán Birodalom igáját nyögte. Így vették át a tésztát az olaszoktól, a kebabot és a joghurtot a törököktől, a sok egzotikus fűszert és gyümölcsöt az araboktól, és ezeket kezdték aztán kombinálni a hagyományos görög alapanyagokkal, a báránnyal, a kecskével, a változatos halakkal és a tenger gyümölcseivel.

A Földközi-tenger vidékén, vagy más néven a Mediterráneumban élő népek ételei többnyire megegyeznek abban, hogy alapjukat a rozmaring, a kakukkfű, a paradicsom, a padlizsán, a fokhagyma, az olívaolaj, a hal, a gyümölcsök és többek között a csonthéjasok adják. Ez igaz a görög konyhára is, s bár a szigetek és a szárazföld konyhája elkülönül, természetesen az alapok ugyanazok, de a vonal nem túl éles, tehát sok olyan étel van, amely mindkét területen megtalálható.
A görögök óriási hatással voltak a térség gasztronómiájára, s már 2600 évvel ezelőtt is pompás ételeket ettek és remek borokat ittak. A rómaiak tőlük tanulták meg sok alapanyag termesztését, a szőlészetet, a borászatot, és az ételek készítésének fortélyait is. Nem teljesen tisztázott, de valószínű, hogy az első szakácskönyvet is a görög Hesiodos írta.

Pikáns görög báránycomb

80 dkg csont nélküli báránycomb (nagyobb kockákra vágva),
1 nagyobb fej félfőre vágott vöröshagyma,
5 közepes gerezd apróra vágott fokhagyma,
fél kiló kockára vágott paradicsom,
2 evőkanál majoránna,
15 dkg aszalt sárgabarack,
2 evőkanál szárított menta,
0,5 l könnyű fehérbor,
1 dl citromlé,
olívaolaj,
1 evőkanál paradicsompüré,
1 teáskanál őrölt koriandermag,
2 evőkanál natúr joghurt

Az olívaolajon először a húst kezdjük pirítani, majd a vöröshagyma és a fokhagyma következik. Ezután jöhet hozzá a paradicsom, a sárgabarack, a citromlé és a bor. Kicsit hagyjuk párolódni, majd hozzáadjuk a paradicsompürét, a fűszereket, és fedő alatt 30-40 perc alatt készre pároljuk. Ha elég puha a hús, a legvégén joghurttal sűrűsítjük. Padlizsánpürével célszerű tálalni, s szerintem akkor a legjobb, ha egy közepesen testes rozét választotok mellé.

Csirke souvlaki

1,5 kg csirkemell filé,
fél liter citromlé,
3 dl olívaolaj,
2 evőkanál oregano,
8-10 darab hurkapálcika,
só

Vágjátok fel a csirkemellet kb. 3 cm széles csíkokra és szúrjátok fel a pálcikákra. Egy lapos serpenyőben, keverjétek össze az olívaolajat, a citromlevet és az apróra vágott friss oreganot, majd helyezzétek bele a nyársakat. Só, bor mehet bele ízlés szerint, és legalább két órára (legjobb egy teljes éjszaka)tegyétek hűtőbe, időnként forgassátok meg, hogy a fűszerek aromája átjárja a húst. Forró grillen vagy sütőlapon süssétek, folyamatosan forgatva és a páclével locsolgatva. Körülbelül tíz perc alatt elkészül, és a nagy melegben egy pohár jól lehűtött száraz fehérborral együtt igazi frissítő ebédet vagy vacsorát tehettek az asztalra.

Hagymás-paradicsomos stifado
1 kg borjúlapocka,
1 közepes fej vöröshagyma,
1 kg gyöngyhagyma,
1,5 dl száraz vörösbor,
1,5 dl olívaolaj,
4 érett paradicsom,
1 evőkanál paradicsompüré,
1 babérlevél,
só, bors

Pirítsuk meg a borjúlapockát az olívaolajban, majd ha a kéreg kialakult, kerüljön hozzá a vöröshagyma, és mikor üvegesre pirult, öntsük fel a vörösborral. Adjuk hozzá a hámozott, apróra vágott paradicsomot, egy kevés vízben feloldott paradicsompürét és a fűszereket. Ha túl sűrű lenne később adható hozzá egy kevés víz, a lényeg, hogy egy közepes sűrűségű szaftot kapjunk. Lassú tűzön nagyjából másfél órát kell párolni. Ha a hús majdnem kész, hozzá lehet adni a gyöngyhagymát is, és még egy fél órát lehet főzni.

Sajtos rétes
fél kg feta sajt,
egy csomag rétestészta,
10 dkg kemény sajt (legjobb a kefalograviera vagy a parmezán),
1,5 dl tej,
4 tojás,
friss menta,
só, bors

A fetát nyomkodjuk szét villával, majd adjuk hozzá a reszelt parmezánt vagy a kefalograviérát, a tejet, az apróra vágott mentát, a felvert tojásokat és a borsot, majd dolgozzuk össze a tölteléket. Egy tepsit kenjünk ki olívaolajjal, kenjük meg a réteslapokat is, és úgy tegyük a tepsibe, hogy az oldalakat is körbevegye. Erre jöhet rá a töltelék, végül fedjük be a maradék, szintén megolajozott tésztalapokkal, és az alsó lapok szélét bevizezve hajtsuk rá a tetejére. Utolsó mozzanatként kenjük meg a rétes tetejét olívaolajjal, és süssük egy órán keresztül.

Befejezésül jöjjön az a két étel, ételcsoport. A mezze (vagy mezzeh) perzsa eredetű szó egyszerre jelent előételt, főfogást bevezető falatokat, de használják a mártogatni való szószokra is. A mezze fellelhető a libanoni, marokkói, örmény, perzsa, török vagy számos arab konyhában is. A falafeltől a sült zöldségeken át a különféle hüvelyesekből készült mártogatósokon keresztül a lepényekig szinte végtelen hosszan sorolhatók. Kissé ismertebb testvérei az olasz antipasti, vagy a spanyol tapas, egyszóval a jobbára kézzel csipegethető, beszélgetéshez, borozgatáshoz passzoló fantáziadús ételek. A mezze igazából bármi lehet. Klasszikusnak számít a halikrapüré (taramosalata), olívaolajban eltett padlizsándarabok, egy kis tál feta, juhsajttal töltött paprika, labna (friss juhsajt), padlizsánkrém, hirtelen sült mariáki, stifado felszeletelve, bármilyen halas, húsos souvlaki, és még bőven sorolhatnám.