Ennek a süteménynek régi hagyománya van.Teljesen véletlenül sikerült így megsütnöm,ezért lett a neve süllyesztett rácsos.Nem gondoltam,hogy sikerülni fog,de megérte a próbálkozást,mert biztos vagyok benne,hogy ilyen módon,még nem készítette el senki.Sokkal krémesebb piténk lesz ezzel a módszerrel,és biztos a siker,mert nekem az volt!Ünnepi sütinek is beillik,ezért karácsonyra is érdemes az asztalra tenni a többi finomság mellé.A Nagymama diós rácsosa mindig az emlékeimben marad,mert ő igazán finomakat tudott sütni.Pici lányként talán keveset tudtam a fejemben azokból az időkből eltárolni,de azért némi emlékkép megmaradt bennem hosszú évek múltjával is.
A tésztához:
50 dkg liszt
20 dkg sütőmargarin
10 dkg cukor
1 tojás
1 csomag sütőpor
1 citrom reszelt héja
csipet só
A krémhez:
15 dkg darált dió
1 evőkanál vanília-aroma
15 dkg cukor
3 darab tojás
1 teáskanál őrölt fahéj
15 dkg házi baracklekvár
Elkészítés:
A tészta hozzávalóit géppel összedolgozzuk, és 1 napra a hűtőbe tesszük.
Másnap a tésztát 3 részre osztjuk, 2 lapot kinyújtunk egyenként 20 x 30 cm-re, az egyiket kikent, lisztezett tepsibe helyezzük. Villával megszurkáljuk, megkenjük a lekvárral, a másik lapot ráhelyezzük, eligazítjuk.
A töltelékhez a tojásokat a cukorral habosra keverjük, ízesítjük fahéjjal és vanília-aromával, majd a diót beleöntjük, és kézzel elkeverjük. A habos diós krémet a tésztára öntjük, és elsimítjuk.
A harmadik tésztából rudakat sodrunk, és mintha rácsoznánk, úgy készítjük el a díszítést. Úgy jó, ha félig belesüllyed a tészta a krémbe.
Előmelegített sütőben 160 fokon 10 percig, majd 170 fokon 30 percig sütjük. Akkor tökéletes, amikor szépen átsül az egész tészta, és látszik a közepében a linzer-rács.
Megjegyzés:
Ezt a csodás süteményt édesanyám recepttárában találtam, és továbbfejlesztettem. Nagyon finom sütemény, és sokáig eláll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése